Hogy olvassuk, értelmezzük az egyetemi világranglistákat?
QS World University Rankings Logo A „QS World Rankings”, a legmegbízhatóbbnak tartott egyetemi világranglista minden évben megjelenik, és sorba rendezi a világ neves egyetemeit. Több szempont szerint pontozzák a felsőoktatási intézményeket, és a végső pontszám alapján alakul ki a rangsor. A QS módszertanában a legnagyobb hangsúlyt a nemzetközi egyetemi és akadémiai közösség értékelése kapja, de figyelembe veszik pl. az egy oktatóra jutó diákok arányát (minél kisebb annál jobb), az oktatók publikációit és az ezekre történő hivatkozásokat (minél több annál jobb), a munkáltatók értékelését a kikerült diákokról (ami az oktatás minőségét és piacképességét jelzi), valamint a külföldi diákok és oktatók arányát is (minél nemzetközibb annál jobb).
Ugyan nagyon sok egyéb szempontot kell figyelembe venni, amikor egy diák külföldi egyetemet választ (ezekről egy külön blogban beszélünk), azért mindig érdemes ránézni a ranglistákra is, hogy képben legyünk az adott egyetemen megszerezhető diploma nemzetközi elismertségével kapcsolatban.
Az összesített ranglistán kívül – főleg mesterképzés esetén – érdemes az adott szakterületre vonatkozó ranglistákat is megnézni, ugyanis elképzelhető, hogy egy adott egyetem egy adott területen kiváló, világhírű képzést nyújthat, ugyanakkor az összesített ranglistán esetleg jóval hátrébb szerepel, pl. az egyetem kis mérete miatt. Például az élettudományok és orvosi területen a svédországi Karolinska Institute a világon a 8. helyen szerepel, ugyanakkor az összesített ranglistán nem található a legjobb 1000 között.
A ranglisták viszonylag stabilak, vagyis évről évre hasonlóan szerepelnek az egyes egyetemek – pl. a legjobb 10 egyetem szinte változatlan az elmúlt 10 évben, maximum egymás közötti helyezésük között van minimális eltérés (pl. a Stanford, Oxford, Cambridge, Harvard évek óta a ranglista 2-5. helyezettjei, egymást közt leosztva a helyeket) vagy az ETH Zürich a tavalyi 8. helyről idénre 7. lett). Ami érdekesség megfigyelhető, az néhány ázsiai (kinai, szingapuri) egyetem előretörése az utóbbi években, pl. a Singapuri Nemzeti Egyetem évről évre menetelt felfele a ranglistán, és idénre betört a világ élvonalába, 8. helyre. A legjobb 100 egyetemből 28 amerikai, 35 európai, ezutóbbi fele, 17 brit.
A következő táblázatok tartalmazzák a 2024-es QS egyetemi világranglista vezetőit, a legjobb 20 európai egyetemet, valamint a magyar egyetemek helyezéseit a világranglistán.
Legjobb 10 egyetem a világranglistán
| Egyetem neve | ország | |
| 1 | MIT – Massachusetts Institute of Technology | USA |
| 2 | University of Cambridge | Egyesült Királyság |
| 3 | University of Oxford | Egyesült Királyság |
| 4 | Harvard University | USA |
| 5 | Stanford University | USA |
| 6 | Imperial College London | Egyesült Királyság |
| 7 | ETH Zurich – Swiss Federal Institute of Technology | Svájc |
| 8 | National University of Singapore | Singapore |
| 9 | UCL -University College London | Egyesült Királyság |
| 10 | University of California, Berkeley | USA |
Európa legjobb 20 egyeteme (zárójelben a világranglista helyezés)
| Egyetem neve | ország | |
| 1 | University of Cambridge (2.) | Egyesült Királyság |
| 2 | University of Oxford (3.) | Egyesült Királyság |
| 3 | Imperial College London (6.) | Egyesült Királyság |
| 3 | ETH Zurich – Swiss Federal Institute of Technology (7.) | Svájc |
| 5 | UCL -University College London (9.) | Egyesült Királyság |
| 6 | The University of Edinburgh (22.) | Egyesült Királyság |
| 7 | PSL – Paris Sciences et Lettres Université (24.) | Franciaország |
| 8 | The University of Manchester (32.) | Egyesült Királyság |
| 9 | EPFL – École Polytechnique Fédérale de Lausanne (36.) | Svájc |
| 10 | Technical University of Munich (37.) | Németország |
| 11 | Institute Polytechnique de Paris (38.) | Franciaország |
| 12 | King’s College London (40.) | Egyesült Királyság |
| 13 | LSE – The London School of Economics and Political Science (45.) | Egyesült Királyság |
| 14 | Delft University of Technology (47.) | Hollandia |
| 15 | University of Amsterdam (53.) | Hollandia |
| 16 | Ludwig Maximilians Universität München (54.) | Németország |
| 17 | University of Bristol (55.) | Egyesült Királyság |
| 18 | Université Sorbonne (59) | Franciaország |
| 19 | KU Leuven – Katholieke Universiteit Leuven (61.) | Belgium |
| 20 | University of Warwick (67) | Egyesült Királyság |
Magyar egyetemek a világranglistán
| Világranglista helyezés | egyetem |
| 600 – 610 | Szegedi Tudományegyetem |
| 671 – 680 | Debreceni egyetem |
| 701 – 710 | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| 741 – 750 | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| 801-850 | Pécsi Egyetem |
| 1001-1200 | Budapesti Corvinus Egyetem |
| 1001-1200 | Szent István Egyetem |
| 801-1000 | Széchenyi István Egyetem |
| 1001-1200 | Miskolci Egyetem |
Ez egyes szakterületeket megnézve a következőt láthatjuk a magyar egyetemek világranglistán elfoglalt helyével kapcsolatban:
- Természettudományban az ELTE a világranglistán 309.
- Orvostudományban a SOTE (Semmelweis Egyetem) a 272., a Debreceni Egyetem 401-450, a Szegedi Tudományegyetem, pedig 451-500.
- Műszaki területen a BME (Budapesti Műszaki Egyetem) 273.
- Bölcsészettudományi területen az ELTE 377.
- Társadalomtudomány, közgazdaságtan területen: a CEU 180, az ELTE és a Corvinus 401-450.