Milyen szempontok szerint válasszunk egyetemet, miket vegyünk figyelembe a döntésnél – nem csak a ranglisták számítanak!

Az egyik legfontosabb kérdés az egyetem kiválasztásánál, amivel érettségi évében szembesülhetsz az a megfelelő egyetem kiválasztása a továbbtanuláshoz. Akár Magyarországon, akár külföldön képzeled el a következő néhány évedet, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a megfelelő döntéshez.

Gyakran az egyetemi ranglisták nyújtják az első támpontot – főleg ha külföldi egyetemet keresel. Ezek a ranglisták azonban – bár nagyon hasznosak kiindulási alapnak – nem tudják megragadni az olyan fontos tényezőket, mint az egyetemi kampusz kultúrája, a diákság összetétele és profilja, vagy az olyan gyakorlati kérdéseket mint a tandíj nagysága, vagy az ösztöndíj lehetőségek.

Nézzük a legfontosabb szempontokat:

  • Tandíj: Jelentős, akár ötszörös- tízszeres különbségekkel találkozhatunk egyetemtől, és országtól függően. Magyarországon alapvetően két dologtól függ a tandíj: állami vagy magán intézményt nézünk, illetve, hogy államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses képzésbe sikerül bejutni. Külföldön bizonyos országokban alapvetően egységesek az egyetemi tandíjak (pl. Hollandia), míg más országokban eltérő lehet egyetemenként. Bizonyos országokban (pl. Skandinávia) az állami intézményekben tandíjmentesen tanulhatnak az Európai Uniós diákok. Fontos megjegyzés: a magyar egyetemek tipikusan fél éves, míg külföldön éves tandíjakat adnak meg, ezt figyelembe kell venni az összehasonlításkor.
  • Ösztöndíjak: Érdemes utána nézni, hogy van e valamilyen pénzügyi támogatás vagy ösztöndíj lehetőség. Bizonyos országok esetén ez egységes rendszerben működhet (pl a német DAAD rendszer, vagy a dán megélhetési támogatás), máshol az egyes egyetemeken kell megnézni, hogy milyen lehetőségek vannak. Egyes egyetemeken lehetséges úgynevezett “bursary”-t találni, ami rászorultsági alapon nyújt vissza nem terítendő támogatást (ezt ritkán és nehezen lehet találni), vagy szintén egyetemi szinten lehet ösztöndíjakat “scholarship”-t találni – ezt jellemzően kiemelkedő tanulmányi vagy versenyeredményekkel lehet kiérdemelni, és lehetnek egyszeriek, vagy adhatják minden tanévben. Arra kell készülni azonban hogy Európában jellemzően nagyon nehezen lehet ösztöndíjakat találni alapképzésre.
  • Helyszín: Milyen városban (országban) található a célegyetem, milyen messze van szülővárosunktól, mik a közlekedési lehetőségek (vonat, direkt repülőjárat, stb), kis vagy nagy város, városi vagy kampuszegyetem, milyen drága a megélhetés, mit tudni az időjárásról, stb…. Ezek mind mind nagyon fontos kérdések, hisz 3-4 évig ott fogunk élni, alapvető, hogy jól érezzük magunkat az adott közegben.
  • Kollégium, illetve szállás lehetőségek: Egyes országokban az elsőéves diákok számára garantálva van a kollégiumi elhelyezés (pl. USA, Nagy Britannia), míg máshol a kollégium nem garantált, így egyéb diák szállás lehetőség, albérlet után kell nézni. Vannak városok ahol kifejezetten nehéz diák szállást találni, itt sokszor több diák együtt bérel lakást.
  • Egyetemi élet: Mind az egyetemi honlapokon, mind a közösségi médián utána lehet nézni, hogy milyen kiterjedt a közösségi élet, milyen diák klubok, úgynevezett „socieities”, sport és egyéb lehetőség várja a diákokat.
  • Nyelv: az ország nyelvének ismerete, illetve mik az adott nyelven (angol) elérhető kurzusok.
  • Felvételi folyamat: mennyire kompetitív az egyetem, milyen felvételi feltételeknek kell megfelelni, mennyire számítanak a gimnáziumi eredmények, előírnak-e emelt érettségi követelményt bizonyos tárgyakból, milyen dokumentumokat kérnek (motivációs levél, extra esszék, önéletrajz, ajánlólevél), van e felvételi interjú, felvételi vizsga. Művészi szakokon (idetartozik az építőmérnöki szak is) portfoliót kell készíteni.
  • Szakválasztás: az adott szak milyen tantárgy struktúrát kínál, mekkora rugalmasság van a választható tárgyak között, mi a jellemző számonkérés (vizsgák, esszék, projektek, prezentációk, egyéni vagy csoportos munka), van e szakmai gyakorlat lehetőség, stb.
  • A program hossza: az egyetemi alapképzés (BA vagy BSc) hossza 3 és 5 év között alakulhat országtól, egyetemtől és a program által nyújtott lehetőségtől függően
  • Karrier segítése: van e kiterjedt vállalati és ipari kapcsolatrendszere az egyetemnek, van e szakmai gyakorlat program, vannak e nemzetközi cserelehetőségek, segítik e a végzős diákokat az álláskeresésben, stb.
  • Wow faktor: Bármi, ami a fentieken túl alapvető fontosságú, minden egyebet felülíró, döntő tényezővé válhat. Ilyen lehet pl. egy elnyert jelentős ösztöndíj egy adott egyetemre, vagy egy megcélzott város, ahol testvér vagy barát tanul, és mindenképp oda szeretnénk menni, vagy az adott kurzus részeként kínált speciális szakmai gyakorlat, vagy nemzetközi csereprogram, vagy bármi hasonló